Amit a denevérekről tudni kell
A denevérek már mintegy 50 millió esztendővel ezelőtt is léteztek, ezt tanúsítja az eocén földtörténeti korból előkerült ősdenevér, az Icaronycteris teljes csontváza. Testének hossza a fejjel együtt mindössze 8 cm volt, vagyis már nagyon hasonlított a mai utódaihoz.
Így azután a tudódok alig tudnak valamit arról, milyenek lehettek a denevérek rendjének legősibb fajai, vagy honnan származik repülőképességük. Feltételezik, hogy fán élő, cickányszerű rovarevő emlős volt a denevérek őse.
Megjelenés
Bár a denevérek mérete, testalkata sokféle lehet, van néhány közös vonásuk, amelynek alapján minden fajuk könnyen felismerhető: bőrszárnyuk van, szőrösek, hasoldaluk világosabb, mint hátoldaluk. Szárnyuk, azaz „vitorlájuk" fesztávja a kisebbek esetében a 15 centimétert sem éri el, a trópusi óriásoké megközelíti a 2 métert. Alakja lehet rövid, kerek, máskor pedig hosszú és keskeny. Mellső végtagjuk...